Tehát eldöntöttem egy ideje, hogy maradok Aalborgban, mert István mellett a helyem. A kórházi takarítás egyébként sem nekem való, ez egy fizikai munka, ami nem elég, hogy minden izmot megmozgat, de ha egy nap 3-4 betegtranszport is kijut, akkor estére megfájdul a derekam, mert nem könnyű mozgatni azokat a kórházi ágyakat. Elkezdtem tehát lázasan keresni aaalborgi lehetőségek után még tavasszal. Gondoltam, első körben jó lesz bármilyen munka Aalborgban. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Tulajonképpen bármire, mindenre jelentkeztem, ami akár csak kis jóindulattal is rámszabható lett volna, de sehová nem hívtak interjúra. Végül megnéztem az Aalborgi Egyetem honlapját is, és találtam egy 2 éves kandidat (master) képzést, ami talán érdekes lehet, "Interaktive digitale medier" a neve. Sebtében jelentkeztem a határidő lejárta előtt pár nappal, és fel is vettek. Amikor megkaptam az erről szóló értesítést, kissé pánikba estem, mert ezzel természetesen nem oldódott meg semmi, sőt. Munkára továbbra is szükségem lesz, hiszen valamiből meg kell élni. Ha elkezdek újra tanulni, akkor még nehezebb lesz, mert a kettőt párhuzamosan kell, úgyhogy várhatóan semmire nem lesz időm. De ha arra godnolok, hogy az alternatíva a nyugdíjazásig tartó takarítás (a kórházból legalábbis sosem rúgtak volna ki, sőt tovább kellett volna tanulnom a kórház kontójára szakképzett kórházi takarítónak), akkor mégis inkább ez. Hátha lesz esélyem az egyetemen magamfajtákkal találkozni, és egy nekem való munka közelébe kerülni.
Fel is mondtam a kórházban, most töltöm ott az utolsó napjaimat, hogy aztán nyaralhassak egyet, mielőtt szeptemberben beindul az egyetem.
Közben arra gondoltam, megpróbálhatnék SU-ra pályázni (SU=Statens Uddannelsesstøtte, vagyis állami tanulási támogatás). Ez a dán állampolgárok számára folyósított ösztöndíj, és bár mértéke többek közt függ a tanulmányi eredménytől és a családi állapottól, de nem pusztán zsebpénz, hanem egy olyan havi összeg, amiből ha szerényen is, de meg lehet élni, ha nem sikerül mellette részmunkaidős állást találni. Külföldi diákok számára az SU alapvetően nem jár, de bizonyos esetekben mégis kapható: pl. ha az ember a szüleivel jött Dániába, ha dán a házastársa, vagy ha minimum két éven keresztül megszakítás nélkül dolgozott minimum heti 30 órát. Én ez utóbbit szerettem volna kihasználni, de az több levélváltás után (ami abból adódott, hogy nehéz volt megtalálni a kompetens személyt az SU-irodában) kiderült, hogy az az időszak, amikor szociális gondozó tanuló voltam, nem számít, mert az maga is oktatásnak bizonyul és nem munkának (még akkor is, ha úgy dolgoztam az idősek otthonában, mint bárki más). Viszont az ügyintéző elárulta, hogy esetleg mégis kaphatok SU-t, ha a tartózkodási engedélyemet mint munkavállaló kaptam, és a tanulmányaim mellett 10-12 órát dolgozok.
Remek, gondoltam, akkor mostmár "csak" egy ilyen részmunkaidős állást kell kerenem. A napokban voltam egy állásinterjún, és úgy néz ki, hajlanak arra, hogy bejelentsenek 12 órára.
Azért biztos ami biztos, elmentem a Statsforvaltningen-hez (közigazgatási hivatal), ahol a tartózkodási engedélyt is adják. Illetve újabban EU-s állampolgároknak ez már csak "bevis for ophold", azaz tartózkodásra szóló igazolás, vagyis nem egy műanyag kártya, hanem két A/4-es papír.
A hivatalnál először is azt szerettem volna megtudni, hogy mi az a heti minimum óraszám, amit le kell dolgoznom, vagy minimum fizetés, amit kapnom kell ahhoz, hogy megújítsák ezt a tartózkodási igazolásomat. Ugyanis minden alkalommal, amikor munkahelyet váltok, jelentkeznem kell náluk új igazolásért. Ilyenkor ki kell töltenem és le kell adnom egy nyomtatványt, aztán ők pár hét múlva postázzák az igazolást. Kérdésemre elmondták, hogy nincs szabott minimum, ha tudom fizetni a számláimat és általában ki tudok jönni a fizetésemből, akkor részükről rendben a dolog. Akkorhát hoznom kell a számlákat a havi fix kiadásaimról, hogy lássák, ezek összege együttesen nem haladja meg a fizetésemet? Nem szükséges, mondták, az ilyesmi egyéni elbírálás tárgya. Elcsodálkoztam: tehát nincs szabály, az adott ügyintéző kénye-kedve szerint dönti el, hogy megkaphatom-e az igazolást vagy sem? Kissé aggályosnak találom.
Tovább kérdezősködtem, illetve elárultam, hogy tulajdonképpen felvettek az egyetemre, és szeretnék SU-t, aminek feltétete, hogy a tartózkodásra szóló igazolásomat mint munkavállaló kapjam. Az ügyintéző azt válaszolta, hogy ha tanulni fogok, akkor státuszt váltok, amit köteles vagyok bejelenteni nekik, és akkor a megújított tartózkodási igazolásomat a tanulmányaimra kapom. De én pont ezt nem szeretném, mondtam, hiszen azt mint munkavállaló kell kapnom az SU iroda szerint. Az ügyintéző erre, hogy ő nem ismeri az SU-s szabályokat, de ha elkezdem az egyetemet, akkor jelentkeznem kell náluk is új igazolásért. Ha elmulasztom, az törvénybe ütköző. Persze dolgozhatok mellette, ha akarok, de a fő célom innentől a tanulás.
Az SU szabályai szerint márpedig csak akkor kaphat egy külföldi SU-t, ha tartózkodásának fő célja NEM a tanulás. Nem érzi az ellentmondást? Nem érezte az ügyintéző, hiába magyaráztam el neki még párszor más-más szavakkal a helyzetemet. Odahívta a kollégáját is, megnéztek az adatbázisban is, és mondták, hogy nincs mit tenni, ha elkezdek tanulni, be KELL jelentenem náluk, és akkor a tanulmányaimra kapom a tartózkodási igazolást, akár dolgozok mellette, akár nem, punktum, és már szólítoták is következő klienset.
Namármost: ha hiába szerzek egy 12 órás állást, de SU-ra mégsem vagyok jogosult, akkor vajon érdemes bejelenteni azt a munkát? Csak azt érem el, hogy adózhatok az állam felé, aki máskülönben nem akar támogatni.
Azt hiszem, a dán bürokrácia néhol kibogozhatatlanul bonyolult, ellentmondásos, és nem áll a külföldiek oldalán.
Posts
