Monday, September 29, 2008

De Lyttende



Ma munka közben kedvem támadt biciklizős szünetet tartani. Amikor csak jól esik, értitek...

Today I felt like having a biking break during work - never mind if it's rainy...



Még szivárványt is láttam.

I even saw a rainbow.



Ez a terület egyébként még Aalborgban található, a város déli részén, Østerådalen a neve, gondolom, az itt folyó patak után. Féken tartott természet, tavak, a szélén hétvégi házak.

This area is till in Aalborg, in the South part of the town. Its name is Østerådalen, probably after the stream which goes trough it. It's a kind of disciplined nature, some lakes with weekend houses on the edge.



Na, de a gyanútlanul sétálgató kiránduló egyszer csak meglepő jelenségre lesz figyelmes: 12 db kékre festett emberfej lebeg az egyik tó színén, mindegyik orra előtt két csengettyű, amit a szél cibál rendesen, bár a kacsák és a hattyúk időnként elnyomják. Huhh, borzongató, meg egy kicsit mesebeli is!

But as you walk peacefully suddenly you notice something strange: there are 12 blue human heads floating on a lake, all of them have 2 ringbells which ring in the windy weather although the ducks and the swans are louder sometimes. Huhh, it's a bit scary and looks like a fairy tale!



At installáció Bruno Kjær alkotása, vándorol egyik helyről a másikra, ki tudja, hol bukkan föl legközelebb. Sok a víz Dániában...

This installation is Bruno Kjær's work, has been moved place by place. There is a lot of water in Denmark...

Thursday, September 25, 2008

Pyt med det!

Nemrég volt egy óránk a suliban a stresszkezelésről, ahol többek közt megtanultuk, hogy ha minden tőlünk telhetőt megtettünk projektünk érdekében, és mégsem sikerült a maximumot produkálni, ne emésszük tovább magunkat, hanem mondjuk: "Pyt med det!" (Az "y" "ü"-nek ejtendő.) Ami nagyjából annyit tesz dánul, hogy nem érdekel, vagy a csúnya pesti szlenghez, a leszaromtablettához tudnám még hasonlítani.
Időközben rájöttem, hogy a mondat nagyszerűen alkalmazható az élet szinte bármely területére.
Nem köszön a szomszéd? Pyt med det!
Levegőnek néznek az osztálytársak? Pyt med det!
Az, akit a barátomnak hittem, hónapok óta még egy rövid e-mailre sem érdemesít? Pyt med det!
Újra eltelt egy nap az iskolában úgy, hogy semmi újat nem mondtak? Pyt med det!
Munkahelyemen, a pékségben már megint elvágtam az ujjamat egy megrepedt műanyag ládával? Pyt med det!
Reggel a gondosan kivasalt hajam két perc alatt semmivé lesz a ködös-esős időben? Pyt med det!
És így tovább, a lista folytatható a végtelenségig. Addig ismételgettem, hogy rájöttem: a módszert tulajdonképpen már rég feltalálta Andy Warhol, az "Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza" c. könyvben olvasható. Nincs nálam a könyv, néha kicsit hiányzik is.
De szerencsére történnek jó dolgok is.
Tegnap este felugrottam pár percre Zsoltékhoz. Siettem, nem akartam bemenni, de ahogy Trisztán meglátott, nagyot mosolygott, sebesen odakúszott hozzám, rámtámaszkodva felállt (egyelőre kapaszkodnia kell valamibe/valakibe, ha két lábra áll), és nevetve a nyakamba borult. Mindezt olyan gyorsan és spontán módon, hogy igazán meghatódtam.
(A fotók egy korábbi alkalommal készültek, ezútal nem volt nálam a fényképezőgépem, de ilyesmi volt az élmény látvány szempontjából - az érzés viszont leírhatatlan.)
Az nem jut eszembe, Andy mondott-e valamit az ilyen helyzetekre, de nem is érdekel. Nem kell mindig cinikusnak lenni.

Recently we had a lesson in the school about how to deal with stress. The conclusion was that if we did our best but the result is below the maximum it's no use crying over spilt milk but we simply have to say: "Pyt med det!" It means in Danish something like "I don't care", "never mind".
Later on I realized that I can apply this sentence for almost anything in life.
My neighbor doesn't say hello - Pyt med det!
My classmates ignore me - Pyt med det!
The person I considered as a good friend doesn't even send an e-mail for me for months - Pyt med det!
One more day passed by in the school without any new information - Pyt med det!
In the bakery - my working place - a broken plastic box cut my finger again - Pyt med det!
My carefully flat-ironed hair gets awful within two minutes in the foggy-rainy weather in the mornings - Pyt med det!
And so on - the list is endless. I repeated it so many times that I suddenly realized: this had already been invented by Andy Warhol a long time ago. You can read about it in the book called "The philosophy of Andy Warhol from A to B and back again". I don't have this book with me and actually, sometimes I miss it.
But fortunately good things happen as well.
Yesterday I stopped by Zsolt's place for a couple of minutes. I was in a hurry, so I didn't want to go in. But as Tristan noticed me he smiled and then crawled to me quickly, used me as a prop (he needs something/someone to grab if he wants to stand up) and hugged me with a big laugh. It all happened so fast and spontaneously that I became really touched.
(The pics were taken earlier, this time I didn't have my camera with me. The action was something like this visually but the feeling is indescribable.)
I don't remember what Andy said for such situations, but I don't care. I don't have to be cynical all the time.





Friday, September 19, 2008

PÁLYÁZAT!!! / COMPETITION!!!



Adott ez a gumicsizma, szinte új, de néhány alkalom után használhatatlannak bizonyult, mivel nem vízálló. A talp és a felsőrész találkozásánál kis rés támadt mindkét darabon majdnem egyszerre és ugyanott, ami bár alig látható, de a zokni mégiscsak vizes lesz. Vennem kellett másikat, de ezt most dobjam ki? Olyan szép... nem lehetne valami másra használni?
Ezzel kapcsolatban várom a kreatív ötleteket. A határidő jövő péntek (szept. 26.) déli 12 óra. A "pályamunkák" az azt követő hétvégén kerülnek kiértékelésre, eredményhirdetés hétfőn. Az ötleteket ide, a blogba hozzászólás formájában (comment) várom, így mindenki láthatja azt is, ha valaki már gondolt ugyanarra.
A díj még nem meghatározott, függ a díjazott ötlettől és az ötletgazdától, vagyis jó eséllyel személyre szabott lesz.

Here is a pair of rubber boots - almost brand new - which after a short time proved to be useless as they are not water resistant anymore. There are tiny little leaks where the upper part and the sole meets on both side, almost invisible, but my socks get wet, anyway. I had to buy a new pair but should I throw these ones away? They are so cute... can't I use them for something else?
Please, give creative answers for this question. The deadline is next Friday (the 26 Sept) 12:00, noon. The ideas will be evaluated on the following weekend and you can read about the winner on Monday. Subscribe your idea as a comment here, so everyone can see if someone else had already the same idea.
The prize has not defined yet, depends on the winner's idea and the winner person, so it will probably be personalized.

Tuesday, September 16, 2008

A könyv-feladatról / About the book-assignment









Múlt pénteken volt a leadási határidő. Mindenki hozta a kész könyvét és kilógatta a termünk előtt a folyosóra a saját feladatleírásával és Gantt-diagramjával (ami a munka ütemtervét szemlélteti), majd megkezdődött egymás értékelése. Nem jegyeket kellett osztanunk egymásnak dán értelemben, csak 1-5 skálán elhelyezni minden munkát (az érdekesség az, hogy otthon ugye ez a jegy nekünk, nem a dánok nyakatekert 12-es skálája), és emellett írni is kellett kritikát minden darabról. Nos, én csupa 2-est, 3-ast kaptam a kis szakácskönyvemre, meg olyan észrevételeket, hogy nem szép a spirálkötés, meg hogy a védőborító lehetett volna vastagabb. Ezekkel nem tudtam mit kezdeni, de azért eléggé elkeserített, hogy csak mert nem nyomtam tele a könyvemet gyönyörű színes fotókkal, így lehúzták.
Na, végülis az egésznek nem volt tétje, mert nem vizsga, az ilyen kis feladatot elfogadva/nincs elfogadva-alapon értékelik, de azért vártam a mai napot, amikor a tanárunk előre egyeztetett időpontban szeményre szabottan értékelte az arra kíváncsiakat.
Amint kézbe fogta a könyvemet, mindjárt azt mondta, milyen édes az extra borító, és olyan nagymamás az egész. Mosolyogtam, végre valaki, aki egyből megérti, mit akartam: nem nézegetni való, hanem valódi használatra szánt szakácskönyvet. Végiglapozta, és bár észrevette, hogy egy helyen majdnem egymás alá esett három elválasztójel is a sorok végén, de ennél nagyobb hibát nem talált. Mondta, hogy ha most osztályoznia kéne, megkapnám a maximális 12-est, de azért legközelebb válasszak már nagyobb kihívást. Hallgattam arról, hogy a háromhetes feladatra egyetlen hétvégét szántam, úgyhogy a kihívást is ehhez állítottam be. Inkább örültem, mert azzal biztatott, hogy ne törődjek a többiekkel, és ne akarjak olyan lenni, mint ők, idővel biztos színesebben fogok dolgozni, de jó, amit csinálok. Persze éreztem én ezt, de néha olyan nehéz egyedül, ha nem kapok nap mint nap külső megerősítést, könnyen elkeseredek.
A következő háromhetes feladatunk, egy napilap megtervezése máris elkezdődött, ezúttal igyekszem próbára tenni magam, és nem az utolsó hétvégére hagyni az egészet.

The deadline was last Friday. Everybody hang his/her book on the wall in the corridor next to our classroom together with a project-description and a Gantt-chart (which illustrates the project's schedule). Then we had to evaluate each other's work from 1-5 (which exactly looks like the grade system in Hungary), and in addition we had to write something about the books, too. Well, I got 2 and 3 for my little cook book and some critics that the spiral binding was not nice and the cover paper could have been thicker. I tried not to take it personally but I was disappointed to get such a negative evaluation just because I didn't use many attractive color photos like everybody else did.
Actually, it didn't matter because it was not an exam, it was evaluated on the basis of approved/not approved, but I hardly could wait for a personal evaluation from our teacher today.
When she looked at it she told immediately how sweet the extra cover was and the whole was like a grandma's book. I smiled because it felt good that someone understood for the first sight that I wanted not a fancy photo album for the eyes but a text cook book to use. As she turned the pages she noticed that there were 3 hyphens almost under each other at the end of the lines but this was the biggest mistake. She said that I could get the max. 12 grade for it but I should take a bigger challenge for the next assignment. I didn't want to say that instead of 3 weeks I devoted only a weekend for this project. She said I shouldn't care about the others, I don't have to be like them, with the time my works will probably be more colorful, but what I do is good. Of course I had felt the same but it's hard to be alone, if I don't get compliments day by day I get disappointed easily.
Our next assignment to design a daily paper has already started. Now I'm trying to start it in time and to take a bigger challenge.

Sunday, September 14, 2008

Anyu, ne aggódj, eszem rendesen / Mum, don't worry, I eat well

Kedves aalborgi családom ma kirándulni vitt. Langyos, napsütéses őszi idő, irány a keleti part, Saeby. Helyes kis városka, régi házikókkal, és persze ott a tenger. A valódi cél egy halétterrem volt, ahol a befizetett pénzért annyit szed az ember a svédasztalról, amennyit akar. Mindenből csak egy falatot vettem, de így is háromszor töltöttem föl a tányéromat. Először a füstölt lazac volt a főszereplő egyéb füstölt halakkal, amihez a kapormártás kicsit túl cukros volt, de azért lecsúszott. Aztán jöttek a rákok, ami inkább érdekes és színeiben szép volt, de közben sajnáltam szegény jószágokat, hogy szinte csak a farkukat eszi meg az ember. Végül sült lazac spenótágyon meg némi tésztasaláta, természetesen szintén hallal dúsítva. A végén már mozdulni se bírtam, pedig volt, amit meg se kóstoltam, pl. a halleveseket. Hmmm, fejelthetetlen ebéd volt...
Aztán irány a család nyaralója, illetve az isteni tengerpart. Igazi tenger, nem fjord, olyan, hogy nem látszik a túlpart, nagyok a hullámok, és kagylótörmeléktől fehér a homok. Trisztán meg is kóstolta. Nehéz leírni, milyen jól éreztem magam, ezért inkább beszúrok pár fotót abból a majdnem százból, ami készült.

My dear family in Aalborg took me to a trip today. It was a warm, sunny Autumn weather and we turned to East coast. Saeby is a nice little town with old houses and of course with a harbour. We aimed to a fish restaurant with a buffet table for fix price. I took only a bite from all the dishes, but I filled my plate three times. First it was about smoked salmon with other smoked fishes. The dild dressing was a bit too sweet but nice, anyway. Then a plate of crabs which was rather interesting and colorful than tasty and I felt a bit sorry to waste the whole body of them just for their tails. Finally I took baked salmon with pasta salad and of course with fish in it. In the end I hardly could move although there were plenty of things I didn't taste, for example the soups. Hmmm, it was an unforgettable lunch...
Then we headed to the summer house of the the family and to the fantastic seaside. It was a real seaside, not a fjord, there was no other side just big waves and and white sand from the seashells. Tristan even tasted it. It's hard to describe how good I felt, so I rather insert some photos.



Ház Saeby-ben / A house in Saeby



Kapu Saeby-ben / A gate in Saeby



Az étterem bejárata / The entrance of the restaurant



Mindjárt eszünk / We are eating soon



A választék / Selection







Ezt ettem / i ate these stuff








Thursday, September 11, 2008

Pillangóbébi / Baby butterfly



... látogatott meg a kertemben.

... visited me in my garden.

Sunday, September 7, 2008

Shopping

Minden rosszban van valami jó. A júniusi vizsgám elég rosszul sikerült, és most nem a jegyre gondolok, ami kb. egy közepes volt, hanem a csoportmunkára. Két dán lánnyal dolgoztam együtt, egy cipőbolt arculatát terveztük újra, ami lehetett volna csupa élvezet. De sajnos sosem értettünk egyet, a végén már csak azt vártam, hogy túllegyek rajta. Viszont a cipőbolt tulajdonosa nemrég üzent, hogy mindhárman kaptunk tőle 500 koronát, amit levásárolhatunk a boltjában. Nosza, szombat reggel, ahogy igazi nőhöz illik, bebillegtem a belvárosba, végignéztem az összes kirakatot, majd bementem ebbe a cipőboltba is, és első látásra beleszerettem egy párba. Utolsó pár, leértékelt darab, 800 helyett csak 400 korona, és úgy simul a lábamra, mintha ráöntötték volna. Az eladó csinos táskába rakta nekem, és itthon kibontva még nagyobb volt az örömöm, mert komplett csomagot kaptam: egy szép dobozt, egy tornazsákot, a márka nyári kollekcióját bemutató kis katalógust, és egy apró füzetkét, ami segít még jobban azonosulni az életérzéssel, amit egy pár El Naturalista cipő nyújt. Plusz egy teafiltert, természetesen a cég saját logójával, borsmentás zöld tea, mi más is illene ilyen arculathoz. Ezentúl csak ebben a cipőben akarok járni, és csak ilyen márkájú cipőket akarok vásárolni. És ami a legjobb, hogy még mindig van 100 korona, amit elköltehek a boltban...
Más. Az Arnold Busck könyvesbolt mellett nehéz úgy elmenni, hogy nem néz be az ember. De most igazán érdemes volt: a bolt melletti árkádok alatt rengeteg papírdobozban álltak ömlesztve a könyvek, mindegyik 70% kedvezménnyel kapható. Vettem egy ételcsomagolás-dizájnról szóló gyönyörű darabot, melynek eredeti ára 398 kr, amiről egyszer már leértékelték 100 koronára, de most megkaptam 30-ért. Teljesen kész vagyok...

Bad things might turn to good. My last exam in June was a disaster and I don't mean the grade. It was a group work together with two Danish girls, we redesigned the visual identity of a shoe shop, so it could have been a pure pleasure. But unfortunately we never agreed, in the end I hardly could wait 'till the end of it. But the owner of the shop has recently sent a message for us that all three of us can spend 500 DK in her shop for free. Yesterday was a Saturday and I went to downtown as real ladies do. I checked all the shop windows and ended up in this shoe shop. I falled in love for first sight with a pair which was the last one of this model, instead of 800 DK costed only 400 DK and fit perfectly to me. When I opened the bag at home I became even happier because I got a whole set: a nice box, a light back sack, a catalog about the brand's Summer collection, a small booklet which helps to identify myself with El Naturalista. Plus a piece of tea filter with all the Naturalista's visual elements, and it's green tea with peppermint taste, what else. From now I only want to wear this pair of shoes and I only want to buy this brand. And the best thing is that I still have 100 DK I can spend in the shop...
One more thing. It's hard not stop by Arnold Busck's bookshop once I walk around downtown. But now it was worth for it: next to the shop in the street there were paper boxes filled up with all kind of books, all of them on 70% sale. I bought a wonderful book on food package design which originally costed 498 DK, but once it was already on sale for 100 DK. Now I got it for 30 DK, so I'm out of my mind...





Saturday, September 6, 2008

Még friss / Hot



Épp most kaptam Zsolttól egy LINKET, ami a dán rádió honlapjára visz. Az apropó, hogy ma este játszik Koppenhágában az R.E.M.
Az első cikkből kiderül, hogy ebben a pici országban ez lesz a zenekar 7. koncertje. Az első a Green World Tour volt 1989-ben, majd '95-ben és '99-ben is a Roskilde Fesztiválon játszottak. Felléptek még a Midtfyns Fesztiválon, és Horsensben is - ez utóbbi 2005-en történt, fél évvel azután, hogy egyszer már jártak a fővárosban az Around The Sun-turné ürügyén.
Észrevételem annyi lenne, hogy bár kicsi ez az ország, mégis kapható az R.E.M-re, ráadásul nem csak a fővárosban. Lehet, hogy előbb kellett volna Dániába csöppennem...
Na, de nézzük, mi van itt még:
- A legjobb öt album listája (a cikk írója szerint), minek kapcsán vitára szólítják fel az olvasókat, nevezetesen, hogy szerintünk rendben van-e, hogy az Out of Time nincs benne a top 5-ben.
- Jens Unmack dán énekes, szövegíró mondja meg riportban a véleményét az R.E.M-ről (rajongó).
- Tesztelhetjük magunkat, mennyire értjük tisztán a dalszövegeket.
- Megtekinthetjük, hogy mely számokat fogják nagy valószínűséggel játszani a fiúk az este.
- Olvashatunk kritikát az Accelerate-ről.
Nem túl súlyos, könnyen olvasható szöveg, viszont több alaposságot érzek benne, mint a magyar koncert utáni hazai cikkekben. Kár, hogy ma nem lehetek ott Koppenhágában.

I've just gotten a LINK to the Danish radio from Zsolt which is about R.E.M.'s concert today.
The first article is about the tour history of R.E.M. in Denmark. They came first in 1989 with the Green World Tour, then in '95 and in '99 to Roskilde Festival. They also played once in Midfyns Festival and in Horsens as well - this one was in 2005, half a year after they already performed their Around The Sun-songs in the capital.
I just want to say that though it's a small country they are interested in R.E.M., and not only in the capital. Maybe I should have came to Denmark a bit earlier...
But let's see what else we can find here:
- The top 5 list of the band's albums (according to the writer) and there is a question if it is OK that the album Out of Time is not on hte list.
- Jens Unmack Danish singer and songwriter says his opinion about R.E.M. (he is a fan).
- We can test ourselves how much we understand the songs.
- We can read a guess about which songs will be played tonight.
- A review about the album Accelerate.
The text is easy to read but I think it's more serious than the ones I found after the Hungarian concert. It's a pity I can't be in Copenhagen tonight.

(Kép / picture: www.remhq.com)

Thursday, September 4, 2008

Elfoglalt / Busy

És végül arról, mért hallgattam ilyen sokáig. Mióta Brent elment szerda hajnalban, próbálom magam utolérni. Sok oldalnyi projekt management végigolvasása, majd az olvasottak alapján terv készítése az aktuális iskolai feladatunkra, ami szakkönyv tervezése és kivitelezése. Azt hiszem, szakácskönyvet csinálok, hogy valami élvezet is legyen benne. 3 hetet kaptunk rá, ebből 2 már el is telt, lassan neki kéne állnom... Végülis az elmúlt 2 hétben a tanárok megtanítottak mindent a tipográfiáról, bemutattak néhány elengedhetetlen trükköt InDesign-ban, jövő héten 2 nap könyvkötés, 1 nap digitális fényképezés, 1 nap korrektúra, és pénteken jöhet a kiállítás az elkészült munkákból. Nem is értem, mit vacakoltam 5 évig otthon az egyetemen, ha ez itt ilyen gyorsan megy...:-)
•••
Farvestyr
– Hogy mi ez? Hát, amivel elmúlt 1 egész hetem telt, magyarul színkezelés. Otthon is halálosan untam a nyomdatechnológia órákat, nem tudom, mért gondoltam, hogy dánul majd érdekesebb lesz. Persze azért választottam a Produkció szakirányt idénre, mert tudom, mennyire fontos, hogy a nyomdászok ne nézzenek teljesen dilettánsnak, amikor leadok egy anyagot nekik. De ettől sajnos még nem szeretem jobban ezt a száraz adathalmazt, amit fejből kéne vágnom. Az alábbiak a kedvenc oldalaim a 140 oldalas kompendiumból, mert rég eltemetett emlékeket hoznak felszínre, de a többi...
Viszont megtanultam, hogy a munkatáska dánul ordrepose, továbbá a vezetett statisztikám szerint az elmúlt héten ötvennél is többször hangzott el az oktató (egyébként profi nyomdai szakember) szájából az "Er I med?" (Értitek?) -kérdés, és a "Den vigtigste..." (A legfontosabb...)-vel kezdődő mondat.

And finally about the reason why I was silent for so long. Since Brent left last Wednesday morning I've been trying to catch up with my duties and jobs. For example I should read many pages of project management and then to work out a plan for my actual project which is designing and producing a book on something. I think I will make a cook book, to have some pleasure at least this way. We got 3 weeks for it, and 2 of them have already gone, so it's about time to start it... After all, we have been taught during the last 2 weeks about typography, we were shown some important InDesign tricks. Next week will be 2 days of bookbindery, 1 day digital photography, 1 day proof, and finally on Friday we will exhibit our books in the school. Actually, I don't understand what took 5 years at my home university if it's possible to get everything so quickly...:-)
•••
Farvestyr
– What's this? I spent the whole last week with it – color management in English. I was deadly bored at home during the print technology lessons, I don't know why I thought it will be more interesting in Danish. Of course I chose Production faculty consciously for this semester because I know it's important that workers in the printing house shouldn't look at me as an idiot when I hand down a project. But unfortunately I don't like this dry pile of data which I should know by heart. These are my favorite ones from a 140 pages long compendium because they remind me some things I forgot a long time ago, but the rest...
However, I learned that job bag is ordrepose in Danish, and according to my statistic I heard the following expressions from our teacher (by the way, a professional printing specialist) more than 50 times during the last week: "Er I med?" (Do you get it?), and: "Den vigtigste...(the most important...)



Szélerőmű / Windmill

Útban a Poulstup tó felé megláttunk a szántóföld közepén egy szélerőművet. Mindig is imádtam őket, olyanok, mint holmi nagyra nőtt, kecses madarak, és most végre először közel kerülhettem ehhez a példányhoz, hála egy kis földútnak.
Remélem, egyszer bejuthatok egy ilyen kis ajtón, és megláthatom, mi van odabent. Lehet, hogy csak fogaskerekek, de az is lehet, hogy manók laknak benne.

On our way to Poulstrup lake we noticed a windmill in the middle of a field. I love them because they are like big, graceful birds, and now, first time in my life I could get close to one of them.
I hope one day I can get in and see what is inside. Maybe just some gears, but maybe some trolls.



Vendég / A guest

...volt nálam Brent, a nyugalmazott könyvtáros Kaliforniából. Hozott magával egy kis napfényt a múlt hétvégére, így aztán nem szerzett tapasztalatot arról, hogy milyenek az én hétköznapjaim, amikor szakadó esőben, ellenszélben kell két keréken eljutnom A-ból B-be. Viszont nyögött nagyokat az enyhe emelkedőkön. Körbejártuk Egholm szigetét, ahová 4 perc alatt visz át a komp, és körbebicikliztük a Poulstrup tavat, ami szintén nem tartott tovább 4 percnél. Továbbá megismertettem a magyar konyha némely remekével (úgymint a kötelező gulyás, a klasszikus vasárnapi petrezselymes krumpli rántott hallal meg uborkasalátával, a könnyű nyári lecsó és a krémes zöldbabfőzelék).

... was here: Brent, the retired librarian from California. He brought some sunshine with himself for the last weekend. So he didn't experience how my everydays are when I have to bike from A to B in a heavy rain and wind. But he did experience some gentle uphills. We biked around Egholm island what can be reached within 4 minutes by a ferry and we also biked around Poulstrup lake wich took about 4 minutes, too. I introduced him some excellent Hungarian dishes (the obligatory goulash, the classic Sunday potato with parsley and fried fish and cucumber salad, a light Summer letcho, and creamed green bean).