Ane és Zsolt, a szülők igazi babazsúrt tartottak: meghívták a családot meg a barátokat, összesen 10 felnőtt és 5 gyerek volt jelen. A menü a hagyományos dán fødselsdagsbolle volt, isteni könnyű gyümölcsös lagkage - torta -, hozzá zamatos kakaó, meg meg igazi felcicomázott brunsviger. Igazán nem akartam ezzel a pazar menüvel konkurálni, dehát Trisztán mégiscsak félig magyar, gondoltam, meg kell tanulnia idejekorán mi a magyar virtus a sütik terén, úgyhogy sütöttem egy Dobos tortát. A dán vaj nagyon finom, de sajnos másképp viselkedik, mint magyar rokona, úgyhogy a tészta túl omlós és törékeny, a krém túl lágy lett. De ahhoz képest, hogy nincs se konyhai mérlegem, se konyhai robotgépem (nem azért mert drága lenne, inkább mert a tenyérnyi konyhámban nem tudnám hová tenni, és egyébként se szoktam csak a magam kedvéért sütögetni), egész jól sikerült. A vendégek legalábbis úgy ették, mintha ízlett volna nekik.
Az evés-ivás után az ajándékcsomagok bontogatása következett, és aztán eszeveszett hancúr. Tejesen karácsonyi hangulatba kerültem, kicsit olyan volt, mint a régi szép időkben, amikor én is egy voltam a gyerekek közt a karácsonyfa alatt - ami most ugyan nem volt, de nem is ezen múlt.
Hazafelé biciklizve rájöttem, hogy a Sterling csődje ide, vagy veszett repülőjegy oda, ilyen jó karácsonyom még nem volt, mint az idei: négy szentestével. Az első ugye most volt: Trisztán szülinapja. A továbbiakról is beszámolok majd szép sorjában...
Ezzel a vidám gondolattal vágtam neki a mai napnak és a dán szóbeli vizsgának, ami nem egészen úgy sült el, mint vártam, de azért 10-est kaptam, ami elég jó ahhoz, hogy januárban folytathassam a legmagasabb, 6-os szinten.
If you started to worry about me after reading my previous post, relax: I bought not only toothpaste last week. I also managed to buy a great toy called Jungle Box which is recommended from the age of 1 and is a mini piano and a xilofon in one made of color plastic and wood. I found it in a toy shop after about half an hour joyful searching - of course not for myself but for Tristan, but it made me very happy, too. He is turning 1 year old today and we celebrated his birthday yesterday.
Ane and Zsolt, his parents arranged a real birthday party by inviting friends and family members, all in all 10 adults and 5 kids. The menu was traditional Danish fødselsdagsboller, great, light fruit lagkage - fancy cake - with tasty cacao and a richly decorated real brunsviger. I really didn't want to compete with this fantastic selection but since Tristan is half-Hungarian he has to learn about this culture, too. So I prepared a "Dobos torta". The Danish butter is very delicious but unfortunately has a different texture from the Hungarian one I used to bake with, so the dough became too fragile and the filling was too soft. But I achieved this result without any kitchen scales or machines (I don't have them because my kitchen is far too small and I wouldn't use them often anyway, so I don't need them), so I think it was all right. At least the guests ate it like it was good.
After eating the giftwrapped packs were opened and then kids went crazy. I got into a real Christmas mood as I recalled my childhood memories when I was one of the kids playing with the others under the Christmas tree. There wasn't any yesterday but this feeling has nothing to do with the tree.
As I was biking home I realized that it doesn't matter that I lost my flight ticket for Christmas, it will be my best Cristmas ever with four Christmas Eves. I had the first one yesterday and I will post about the following ones as they are coming...
This idea made me happy and I started my oral Danish exam today in a good mood. It didn't go so well as it should have been but I got 10 which is a good grade enough to continue in January on level 6 - the highest one.
Ő Trisztán / He is Tristan
Posts
9 comments:
Boldog születésnapot Trisztánnak! ;)
Gratulálok a dobos tortához, hihetetlenül jól néz ki! Hogy készítetted el végül a karamellréteget? S mi volt a gond a dán vajjal?
wow. mindig sejtettem, hogy tudsz varazsolni :P
Beatbull: akkor kulisszatitkok következnek.
1 lappal többet sütöttem, hogy legyen rontási lehetőségem - és milyen jól tettem! Tehát a lapokat szépen megkentem a krémmel és egyenként egymásra helyeztem. Kivéve a legfölsőt, ezt egy vágólapra raktam, és ráönntöttem a forró karamellt. Minden recept azzal ijesztget, hogy a karamell gyorsan hűl és szilárdul, ezért kicsit kapkodtam - ez volt a baj, mert ahogy a karamellt szeleteltem, úgy nyúlni és deformálódni kezdett nem beszélve arról, hogy a tészta is eltört. Nem köt olyan gyorsan a karamell: van kb. 3-4 perc, ami bőven elég a 16 felé vágásra. Sőt, jobb is kicsit várni vele, akkor a legjobb, mikor a karamell még képlékeny, de már nem nyúlik. És jobb nem egyetlen vágással csinálni, hanem először csak bekarcolni a tetejét, aztán mélyebbre menni, és harmadikra már a tésztát is át lehet vágni. De egyet el kellett rontanom, hogy ráérezzek.
A dán vajjal meg pontosan nem tudom, mi a baj, de azt hiszem, magasabb a zsírtartalma, és ha egyszer más hozzávalókkal együtt meglágyul, utána már nem nagyon akar visszakeményedni, még hűtőben sem. Pogácsába, aranygaluskába is kicsit kevesebbet szoktam tenni belőle, és így csináltam a Dobos torta esetében is, de úgy látszik, bátran csökkenthettem volna még az arányt.
Mellesleg látható is, hogy lágy a krém: a torta tetején a virág - ami egyébként 2 karamellrepedést hivatott palástolni - eredetileg cikk-cakkos tortanyomóval készült, de rögtön szét is folyt.
Na, szóval nem néz ki olyan jól (főleg nem a konyhai neonfényben, amin a Photoshop se sokat segített - mit csináljak, egyszerűen NINCS napfény), de majd legközelebb...
Ezt nem mint elfogult érintett, hanem mint egykori cukrász mondom: a Dobos tortával semmi gond nem volt. Ezt az is mutatja, hogy az összes közül az fogyott el a leghamarabb.
Ezt meg mint oktató mondom: a 10-es nagyon jó jegy, büszke lehetsz rá! Még egyszer köszi mindent, a Trisztán nevében is.
Köszi a részleteket, Orsi! Hibákból tanul a legjobban az ember - a végén még cukrász lesz belőled ;)
Na, Zsolt, nem is tudtam hogy cukrász is voltál. Legalábbis eddig még nem kápráztattál el cukrászsütivel...
A 10-es meg tényleg nem rossz, csak az, AHOGY kaptam. Teljesen felkészült voltam, jó passzban, előtte a könyvtárban még egyszer felmondtam egy tanárnak, aki megdícsért, és a vizsgán se találtak fogást rajtam, minden kérdésre okos választ tudtam adni, ehhez képest a cenzor a végén azt mondta, hogy szinte egyáltalán nem értett.:-( Na mindegy, túlvagyok rajta.
10 est kaptal a dan szintvizsgan?
hat gratula. szerintem a cenzor csak gonosz. mnindenkin lehet fogast talalni, es Zsoltnak igaza van.
ne legy ennyire magyar :P
puszi.
Roka:
A torta gyönyörû: szived-lelked benne! En a Dobos izét nem szeretem, de ezt jo volt enni, hisz nem szak a szàjàval eszik az ember.
Jo karàcsonyozàst!
Bea: nem (csak) a magyarságom miatt hajtok a legjobbra: a dánok is ezt tennék. :-) (Na jó, azért azzal tisztában voltam, hogy 12-est ezzel az akcentussal nem kaphatok.)
Róka: persze, hogy szívvel csináltam a tortát, hiszen Trisztánnak készült.
Neked is szép karácsonyt!
Post a Comment