Friday, January 21, 2011

Paradox

Aalborg és Aarhus közt naponta ingázva van szerencsém a dán vasúttársaság különböző szolgáltatásait megtapasztalni. Az egyik kedvencem a "stille zone". Ez egy olyan kocsiszakasz, ahol csöndben kell lenni: tilos beszélgetni, a mobiltelefont használni, vagy bármilyen más módon zajt csinálni. Ellenben lehet aludni (nekem ez vízszintes testhelyzet hiányában sajnos nem nagyon megy), zavartalanul olvasni, vagy a laptopon dolgozni anékül, hogy ütközésig tolnám a fülembe az mp3 lejátszó dugóját, hogy elnyomjam pl. kisgyerekek visítását vagy idétlen tinédzser utastársak viháncolását. Hazafelé vagy sikerül az aarhusi pályaudvaron a tömegben kifogni egy ülést ebben a kocsiban vagy nem, de reggel alig van rajtam kívül utas az ötórás intercity-n, tehát mindig leülhetek a kedvenc kocsimban a kedvenc helyemre.
Egy ideje észreevttem egy férfit, aki Randers-ben száll fel a vonatra, és mindig velem szemben, kissé távolabb ül le. Általában megpróbál aludni, de ez nem nagyon sikerül neki, inkább csak álmosan pislog és a sapkáját gyűrögeti szórakozottan. Én vagy olvasok, vagy a laptopomat koptatom, és amikor időnként felnézek, mindig összetalálkozik a tekintetünk. Először azt hittem, csak véletlen, aztán a próba kedvéért nem kaptam el rögtön a tekintetemet, és az az érdekes, hogy ő sem. Azóta gyakran nézünk farkasszemet, és mindig ő bírja tovább.
Folytatás azonban nyilván sohasem lesz, mert ugye a csendes zónában ülünk, ahol nem szabad megszólalni.

9 comments:

Unknown said...

:) Ah, biztos van egy étkezőkocsi az intercityn, ahova elhívhatod egy reggeli kávéra/teára csevegni ;)

Orsi said...

:DDD Jellemző, hogy neked az étkezőkocsi jut eszedbe. Egyébként nincs ilyen, hanem egy vasutaskísérő végigtol a vonaton egy kocsit, arról lehet vásárolni mindenféléket. Vegyek és küldjek neki egy teát? Na persze, valószínűleg egy dán nő a helyemben valami ilyesmit lépne.

bea said...

vagy tégy elé egy cetlit a telefonszámoddal. már ha bejön a fickó. vesztenivalód nincs. a szabályt nem szeged meg.

Orsi said...

Bea, ez a telefonszámos cetlis dolog nem én vagyok. Kicsit olcsónak találom.
A szabályok időnkénti megszegésével egyébként nincs bajom, de nem bánnám, ha ezesetben nem én szegném meg.

Lost said...

Esetleg mosolyogj rá :)

Orsi said...

:) Lost, nemhogy mosolyogtam, de a múltkor még el is röhögtem magam. (Persze csak egészen halkan.) Mert azért ez egy vicces helyzet. De lehet, hogy csak nekem, mert ő nem röhögött.

Lost said...

Hát a dán férfiak furcsák, de ebben legalább nem különböznek a magyaroktól...

Anonymous said...

És ki van elöbb a kocsiban? A papa már ott ül amikor te felszállsz? Ha igen, akkor elkerülhető, hogy máshová ülj.
(Legközelebb fotózd le, vajon mit reagál, szabályt ezzel sem sértesz:))

Kinga

Orsi said...

:DDD Hát papának nem nevezném, 4-5 évvel lehet idősebb nálam. Bár ki tudja, könnyen lehet, hogy már apuka.
Én szállok föl előbb Aalborgban a majdnem mindig üres kocsiba, ő pedig Randersben kb. háromnegyed óra múlva (akkor már többen vannak).
A lefotózást kicsit agresszívnek gondolom, én biztos megharagudnék, ha kéretlenül a pofámba exponálnának.
Valószínűleg egy barátnőmnek van igaza, aki mindig privát e-mailben kommentel, és szerinte lehet, hogy a pasi azért néz, mert az évek óta általa használt helyre ülök, és töri a fejét, hogyan furakodjon vissza. Szóval ezzel le is zártam a további fantáziálást. Ha esetleg akar valamit, beleértve a törzshelye visszaszerzését is, akkor lépjen ő.