Uvejr

- dánul azt jelenti, vihar, de azt is, hogy cudar idő. A vejr időjárást jelent, az u pedig - más szavak előtt is - az utána álló ellenkezőjét. Szeretem a dán nyelvben, hogy néha minimális eszközökkel olyan frappáns és kifejező tud lenni.

Na, de térjünk a lényegre: már napokkal ezelőtt megjósolta a Dán Meteorológiai Intézet a hóvihart Aalborgnak vasárnapra, és ezúttal be is jött neki. Ma reggel ahogy felébredtem, nem akartam hinni a szememnek: alig láttam ki az ablakon, mert az üvegre is feltapadt a szél által nekivert hó. A bejárati ajtót kora délutánig nem is mertem kinyitni. Aztán felhívtam a közeli barkácsáruházat, hogy nyitva vannak-e. Szerencsére igen, úgyhogy lesétáltam és vettem egy hólapátot - eddig képtelen voltam időt szakítani rá, csak söprögettem a múlt héten leesett pár centi havat, de most muszáj volt lapáthoz folyamodni. Kiástam a házat, de hamarosan kezdhetem elölről. Tulajdonképpen élvezem, mert nagyon szép. Kár, hogy Istvánnak épp most kellett elutaznia munkaügyben, olyan jót szánkózhatnánk a domboldalban. És kár, hogy holnap vizsgázok, mert egyszerűen nem tudom magam rávenni a felkészülésre, folyton az ablakban bámészkodok.

 Egy hete így kezdődött: egy kis porcukorral.

 Aztán suttyomban egyre több lett.

 Reggelente korábban keltünk, hogy eltakarítsuk a járdát (a környék szokásaitól eltérően nem vagyunk hajlandóak sózni). és az esti söprögetések közben jókat hógolyóztunk.

 Ma reggelre aztán kiderült, hogy a hóviharnál csak a pókháló az erősebb.

 Délelőtti kilátás a konyhaablakból - a kerti lámpa teljesen öszezavarodott, időnként ki-be kapcsolgatja magát.

 Kelet felől fúj.

 Délután kimerészkedtem.

Vajon milyen táblát rejt a hó?

 Az út végén az autó tolat lefelé egészen a domb tetejétől. Nem tudott, vagy nem mert megfordulni. Szerintem vakmerőség ilyenkor kocsiba ülni.

 Az új hólapát színében harmonizál az eddig hósöprésre használt kefével.

Eltakarítottam, de nemsoká kezdhetem újra.