Munka!

Munkanélküliként az ember sokmindent tehet, hogy ez az állapot megszűnjön. Én végig is próbáltam mindent. Álláshirdetésekre küldözgettem jelentkezéseket, és hirdetés nélkül is megkerestem cégeket.
Az Aalborgi Egyetemi Kiadónál ugyan dolgoztam egy darabig részmunkaidőben, de az óraszám heti 30 alatt volt, amitől itt még munkanélkülinek számít az ember. Teljes munkaidőre pedig nem tudtak felvenni.
Aztán az úgynevezett "aktiválás" keretében, mely arra hivatott, hogy javítsa munkaerőpiaci értékemet, részt vettem pár tanfolyamon. Némelyiket magam választottam (e-magazinok és ePub könyvek készítése InDesign-ban - ennek nagyon örültem), és volt olyan is, ami kötelező volt (hogyan írjunk önéletrajzot és jelentkezést - ez nem mondott sok újat).
Aztán jött a szakmai gyakorlat. Ez is egy lehetőség, ha munkanélküli az ember: továbbra is segélyt kap, de közben egy cégnél dolgozik 1 hónapon keresztül, amit először jóvá kell hagynia a Jobcenter-nek (kb. munkanélküli hivatal). Ez főleg azoknak ajánlatos, akik frissen kerültek ki az iskolapadból és szakmai tapasztalatra van szükségük. A cég kap 4 hétre ingyen munkaerőt, a munkanélküli pedig egy extra sort az önéletrajzába a munkatapasztalatok alá. Nem akartam, hogy a Jobcenter találjon nekem valamit, mert az valószínűleg kisegítő munka lett volna egy óvodában, ami aztán nem vezet sehová. Ezért még idejében kézbe vettem a dolgokat és elkezdtem számomra érdekes cégeket megkeresni azzal, hogy vegyenek fel gyakornoknak. Jópár elutasítást kaptam, volt köztük egy durva is - ez majdnem olyan nehéz műfaj, mint munkát kapni. Végül egy nagyon szimpatikus céggel mégis sikerült megegyezni.
Az Exakt még régebben keresett webmestert a megújuló webshopjukhoz, voltam náluk állásintejún, de a választásuk végül egy nagyobb tapasztalattal rendelkező jelöltre esett. De az interjún nagyon kedvesek voltak, úgyhogy vettem a bátorságot és megkerestem őket megint. Elég komoly energiát fektettem a cégreszabott jelentkezésembe, az interjún pedig - biztosra akartam menni - egy egész csomagot kaptak tőlem, amelyben a jelentkezésemet grafikushoz illően prezentáltam. Fel is vettek gyakornoknak, és várakozáson felüli komoly feladatot kaptam: az új, éves nyomtatott katalógusuk elkészítését (kb. 240 oldal). Volt nekik régi, de most egészen mást akartak, és van 3 grafikusuk, de a főnök szerint ha nekik adja a feladatot, akkor olyan eredményt kap, mint a korábbiak. A webshop épp megújult, friss dizájnt kapott, és az új katalógus is erre kell, hogy rímeljen valamennyire. Az Exakt irodafelszerelést, interaktív, digitális prezentációs és oktatási eszközöket forgalmaz, ezen kívül árul még intézményeknek online előfizetést kommunikációs programokhoz, alkalmazásokhoz, meg még sok-sok mást.
A layoutot, amit terveztem, gyorsan és probléma nélkül elfogadta a főnök. Csak egy bökkenő volt: annyira eltért a korábbi dizájntól, hogy azt is újra kellett tervezni: levélpapír, névjegy, hírlevelek, termékbrossúrák, stb. Ezekre is kellett javaslatokat készítenem. Sajnos a cég logójához nem volt szabad nyúlni, az a főnök szíve csücske (lehet, hogy ő maga tervezte Word-ben 25 évvel ezelőtt, mikor a céget alapította?) és elég nagy kihívást jelentett a 80-as évek (anti)dizájnjához valami korszerűt passzintani. De végül ezt is sikerült megoldani: a logóból levághattam az értelmetlen színes mezőket (ennek a webfejlesztők és a grafikusok is nagyon örültek), és a fáradt golyóstollkéken is lehetett módosítani egy hajszálnyit (nem többet!). Kissé kellemetlenül éreztem magam, hogy aztán az én javaslataim alapján kellett az állandó grafikus kollégáknak átalakítaniuk a korábbi dokumentumokat - ezt próbáltam úgy ellensúlyozni, hogy többször is kikértem a véleményüket, és reméltem, hogy nem utálnak meg azért, hogy jöttmentként felülírom a korábbi munkáik egy részét.
Na, de közben akármilyen intenzíven dolgoztam a katalóguson, nyilvánvaló volt, hogy 4 hét alatt nem tudok a végére érni. A főnök is szerette volna, ha végig egy kézben marad a feladat, és én is szerettem volna, ha nem hiába töltöm az időmet, hanem a végén kapok valami szépet a portfoliómba. Ezért találtunk egy megoldást: felvettek a következő 6 hónapra ún. løntilskudsjob-ra (kb. bértámogatás). Ez azt jelenti, hogy rendes fizetést kapok, melynek egy részét az állam állja ezzel támogatva, hogy az Exakt egy munkanélkülit alkalmaz. Hiába a teljes munkaidő, erre az időre akkor is még mindig munkanélküli a státuszom az összes ezzel járó kötelezettséggel. Vagyis pl. továbbra is munkát kell keresnem, és a lehetséges max. 2 éves munkanélküli periódusom idejéből megy ez a 6 hónap. Ráadásul ezzel a típusú munkával nem nyerek jogot egy esetleges következő munkanélküli segélyre. De mégis megéri, mert nem lesz túl nagy lyuk az önéletrajzomon, és legtöbb cég szívesebben vesz fel aktív dolgozót mint munkanélkülit. Nem beszélve arról, hogy a legutóbbi tanfolyamokon tanultakat (InDesign) is lehetőségem lesz hamarosan a valós életben kipróbálni, mert interaktív, online katalógust is szeretnének. És persze fantasztikus, hogy végre azt csinálhatom, amit igazán szeretek, és kedves, szimpatikus emberekkel dolgozhatok együtt. És fél év alatt még annyi minden történhet...
Egyébként jó kis közösség, 27-en dolgoznak a cégnél: beszerzés, eladás, raktár, szervíz. Webfejlesztők, grafikusok - én velük ülök egy szobában, elég kellemes társaság. Kávé, tea, ásványvíz és gyümölcs mindig van a konyhában, az ebédet ki-ki hozza magának. Együtt ebédelünk, nagyokat nevetünk közben. Péntekenként van reggeli, amit mindig más szolgáltat a többieknek: egyéni vérmérséklet szerint boltban vett vagy házilag sütött kenyér vagy zsömle, vaj, sajt, lekvár, levepostej (a dán májkrém). Akinek születésnapja van, az apró ajándékot kap, és sütivel kedveskedik a kollégáknak. Mielőtt szabadságra megy az ember, akkor is sütivel kell beállítani, valamint sütizni kell akkor is, ha az embert gyakornokból előléptetik bértámogatott dolgozóvá. :)
Az már csak a cseresznye a torta habján, hogy az Exakt-tól 8 km-re lakom, tehát minden nap legalább 16 km-t biciklizek, úgyhogy újra remek formában vagyok. És az utam egy része közvetlenül a Limfjort partján vezet, úgyhogy a fantasztikus látvány nap mint nap kárpótol az állandó erős szembeszélért. (Kamera gyakran van nálam, fotók itt.)
Amúgy meg nyár van, már érik a földieper, ami remekül illett az új munka örömére bontott pezsgőhöz. A virágok is majd' kicsattannak a kertben. Mi kell még?