Na, szerdán megvolt a suliban a szóbeli vizsgám, ahol meg kellett védeni a másfél héttel korábban leadott grafikai termék(ek)et és az ehhez írt szinopszist. Ezúttal új módszerrel próbálkoztam, azaz félvállról vettem a dolgot.
Először is hétfőn rémes fejfájással ébredtem, és estére már valószínűleg lázam is volt, tehát túl gyenge voltam ahhoz, hogy izguljak. Másodszor, minden mással elfoglaltam magam, így az utolsó pillanatra - a vizsga reggelére hagytam a mondókám megírását és betanulását, továbbá a szemléltető anyagot a szóbeli előtt egy órával nyomtattam ki. Az eredmény megdöbbentő: a 20 percesre tervezett monológomat 10 perc alatt hadartam el, a beszédem vázát tartalamzó papírokról elfeledkeztem és csak a végén osztottam ki pironkodva a vizggáztatóimnak. Viszont a két tanárom és a cenzor édesen mosolyogva hallgattak, aztán nevetségesen butuska kérdéseket tettek föl. Kiküldtek, megtanácskozták a dolgot, behívtak megint, és 12-est - a legjobb jegyet - adták. Az egyik tanárom azt mondta, hogy remek a szinopszisom, tökéletes összhangot mutat az elmélet a gyakorlattal (ezért Ane-t és Zsoltot illeti köszönet, mert ők javítgatták azt a sok hülyeséget, amit összehordtam), a másik tanárom kérte, hogy a grafikai anyag egy részét használhassa a jövőben az óráin mint szemléltetőeszközt, mert remekül sikerültek. A cenzor csak annyit fűzött hozzá, hogy nagyon szépen beszélek dánul. Na, ez volt a hab a tortán.
Persze nem kell ezt a kis vizsgát túlértékelni, de a "vajon elég jó-e a dánom" című témát ezennel lezárom. Elég jó. És egyre jobb lesz, köszönhetően annak, hogy a nyelviskolában elindult az új turnus, és végre egy szuper tanárt kaptunk, aki mindent el tud magyarázni, abban is talál logikát, amiben nincs, remek a humora, szóval egyszerűen élvezem az óráit.
Tehát fel a fejjel, minden rendben. Közben meg tovább szenvedek a megfázással, amin nem segít, hogy a héten eljártam az iskolába meg dolgozni, mint rendesen - ez napi kb. 10 km biciklizést is jelent ebben a nyálkás hidegben. Reggel mindig jobban vagyok, ami estére fokozatosan elmúlik. Kicsit aggaszt, hogy utoljára majdnem 2 éve voltam ilyen rozoga állapotban, és akkor abba betegedtem bele, hogy haza kellett mennem Dániából. Nyomaszt a kérdés: vajon kell-e párhuzamot látnom ebben?
Na, de úgy döntöttem, mostantól vége a rosszkedvnek és a nyavalygásnak. Visszahozom kedves kis lakásomba a jó energiákat. Tegnap vettem egy remek Buddha-falmatricát, amit felraktam az ágyam fölé. Jól megfér a rózsaszín Angyalkámmal, akit egy barátnőmtől kaptam, és eredetileg rémesen morbidnak tartottam a kis test nélküli fehér gipsz jószágot. Kidobni persze nem mertem, nehogy balszerencsét hozzon, végül gondoltam, csavarok rajta egyet, és átfestettem rózsaszínre. Így mindjárt jobb, és a szintén test nélküli Buddhával egyszerűen tökéletes páros. Mostmár nem félek egyedül a lakásban.
Holnap pont karmikus hétfő lesz, úgyhogy meggyújtok majd egy füstölőt a jobbik fajtából, meg persze a rózsaszín gyertyákat. Hátha az életem is rózsaszín lesz tőlük.
So I had the oral exam on last Wednesday when I had to defend the graphical products and the synopsis I handled in one and a half weeks before. This time I tried a new method: I took it easy.
On last Monday I woke up with a terrible headache and by the end of the day I think I even had a fever, so I was too ill to be nervous. Then I was too busy with all kinds of other things, so I wrote my speech and learned it by hearth in the last minute: in the morning of my exam. Then I printed out the visual part of it about one hour before I started the exam. The result was surprising: I originally planned to have a 20 minutes long speech but I finished it in 10 minutes. In the meantime I completely forgot to give my disposition to the examiners, so I gave the papers to them afterwards with a red face. But my to teachers and the censor were just smiling and asking ridiculously easy questions.
Then they sent me out, discussed it, called me in again and gave me 12 - the best grade. One of my teachers said I wrote an excellent synopsis, the theory and the praxis are in perfect harmony (thanks to Ane and Zsolt who corrected my stupid mistakes). My other teacher even asked for a permission to use some of my products as an educational material in her lessons. The censor only remarked that my Danish is very good. That was the the top of everything.
Of course I don't want to overestimate this little exam but the question "is my Danish good enough?" is answered. Yes, it is. And it's getting better since the new course in the language school has started and the new teacher is fantastic. He can explain everything and is able to find logics even in things which don't have it at all. He has a good sense of humour, I simply enjoy his lessons.
So everything is all right. But in the meantime I can't get rid of this coldness. It didn't help that last week I attended the school and worked as usually which means about 10 km biking a day as well in this cold, wet weather. I always feel better in the mornings and it gets worse by the evenings. It's a bit worrying that last time I felt this way was about 2 years ago when I had to go home from Denmark. Should I see the pattern in it?
I decided to finish with this bad mood and to bring the good energies back to my sweet little home. Yesterday I bought a great Buddha wall stickers and placed it above my bed. It fits perfectly to my pink Angel which I got from a friend. Originally I found this little piece of gypsum awful but I didn't want to throw it away because I was afraid of some bad luck. So I twisted the idea and finally painted it pink. It's much better now and incredible with Buddha who is also without body. From now on I'm not afraid to be alone in my apartment.
Tomorrow is a karmic Monday, so I'll light a fine inscence stick and of course the pink candles. Hope they will paint my life pink.
What a Poem Feels Like
13 hours ago
2 comments:
Először is gratula; másodszor pedig: C-vitamin. Nekem is az segített december elején kilábalnom a három hétig elhúzódó tüszős mandulagyulladásból; fontos viszont, hogy napjában többször kell adagolni, mert hamar kiürül a szervezetből.
Jobbulást, rock&roll!
Köszi, már jobban vagyok. Szedek multivitamint minden nap (kivéve, mikor elfelejtem), meg inhaláltam kamillás gőzben, de a leginkább a napi 10-12 óra alvás segített.:)
Post a Comment