Impulskøb

Ez a szó egyike azoknak a dán nyelvben, amely olyan frappánsan kifejezi, amit magyarul csak hosszabban lehet körülírni.
Van olyan, hogy az ember észreveszi, hogy fogytán a tusfürdő, belenéz a drogéria akciós újságjába, ahol látja, hogy a kedvenc márkája épp olcsóbban kapható, tehát elhatározza, hogy nyelviskola előtt arra kanyarodik, és vesz egy flakonnal. Na, ez a tudatosan, előre tervezett, ésszerű vásárlás.
De nem erről akartam írni, hanem arról, hogy útközben elvesztettem a fejem. Mert a könyvesbolt előtt visz az út, és nem tudtam nem észrevenni, hogy az Andersen-mesék gyűjteménye 250 helyett csak 100 koronába kerül. Belelapoztam, megtetszett, nem tudtam ellenállni, és nem is sokat gondolkodtam, csak megragadtam, és már fizettem is. Na, ez az impulskøb dánul.


Van otthon egy gyönyörű magyar nyelvű Andersen-mesék könyvem, még anyukámé volt, az egyik legértékesebb darab az otthoni polcomon. Most van az itthoni könyvespolcomon is egy kedves, régimódi kötet, eredeti nyelven. Hurrá!

Muszáj minél többet olvasnom, mert nyakamon a Studieprøven - az utolsó nyelvvizsga -, ha ez megvan, utána nincs tovább nyelviskola. Mondjuk nem érzem úgy, hogy olyan jó a dánom, hogy ezzel abba is hagyhatnám a tanulást, de az olvasás sokat segít. Mindenfélét: tankönyvet, újságot, regényt, bármit. Andersent olvasni nem könnyű, mert az 1800-as években más volt kicsit a nyelv, de mostmár úgy érzem, felnőttem a feladathoz. Csak a könyvespolcom lehetne egy kicsit nagyobb, innentől kezdve nem tudom, hová tegyem az új jövevényeket, de nem vitás, csak velük körülvéve érzem biztonságban magam.