Sunday, October 30, 2011

Hogy hívnak?

Hogy hogyan ejtik ki a nevemet a dánok, azt nem tudom írásban visszaadni, és nem is lenne fair szóvá tenni, mert az én dán kiejtésem is bőven hagy maga után kivánnivalót. De hogy nem tudják leírni a nevemet, azt igenis kikérem magamnak. Azt a pár betűt egymás után ha kell, másolják le betűről betűre. Elektronikusan még könnyebb: kopi+pészt. Ha egy nem formális e-mailben látom elírva, még elnézem, mert sietségében az ember amúgy is hajlamos melléütni vagy felcserélni betűket. De hogy a nemrég kézhez kapott munkaszerződésemben egy oldalon belül kétszer, két különböző módon írják el a nevemet (és aztán még a telefonszámomat is elírták, pedig az nem nyelvspecifikus), azon nagyon felháborodtam.
Csak néhány a sok változatból, amivel eddig találkoztam:
Orsoyla
Orsolay
Orsola (az "ly"-nal nyilván nem tudnak mit kezdeni)
Orsolye (??)
Orsoly
Orsol
Szerintem a következő életemben Ida, Anna, Emma, esetleg Maria szeretnék lenni.
Csak viccelek. Minél többször látom elírva a nevemet, annál inkább tetszik - mármint az eredeti, helyesen írt. Jusztis, csakazértis szép név az Orsolya.

5 comments:

bea said...

megnyugtatlak a 3 betűes Bea sem mindíg megy. a kiejtését meg hagyjuk is, külföldieknek már évek óta a call me Bee verzió megy. kedvenc elírásom a Bear volt, az illető szerint a Bea nem jelent semmit. :D

Laura said...

Én pedig Lara vagyok Kanadában, mert azt még mindig jobban elviselem, mint a Lorát. Mivel a Laurát képtelenek kiejteni, úgy döntöttem a Lara kiejtésében még mindig jobban hasonlít rá, mint a Lora...

Orsi said...

Bea: az én nevem kismedvét jelent latinul, szóval világosítsd fel azokat, akik a "Bear"-t erőltetik, hogy téged nem hívnak Ursulának. :)

Nehéz az élet, bárhogy is hívják az embert. De mondom: hagyjuk a kiejtést. Hanem az (el)írás, engem az bosszantott fel mostan! Tényleg ennyire nehéz lemásolni azt a pár betűt?

bea said...

egyébként azért nem megy a másolás, mert számukra értelmetlen a szó, és imseretlen. legtöbbször valami általuk már ismert szóhoz névhez próbálják kötni, és ebből van az elírás. arról nem beszélünk most, hogy az ember agya tudja mi van odaírva, és ha nagyjából stimmel (darabra hellyel közzel megvannak betűk, csek nem jó a sorrend pl) akkor azt olvasod, amit írni akartál, és nem azt, amit valóban odaírtál. dislexia, és társai előnyben.

Orsi said...

Ok, ezt én is tudtam, de egy munkaszerződésben jobban odafigyelhetnének. A telefonszámot meg ha kicsit is elírják, akkor egyszerűen nem tudnak felhívni, itt nincs olyan, hogy nagyjából stimmel. Amúgy meg pont egy dislexiásokról szóló feladaton dolgozok, és minden tiszteletem az övék, de egy munkaszerződést készítő titkárnő ne legyen dislexiás. Szerintem.