Saturday, November 29, 2008

Keserű tea / Bitter Tea


A Fair Trade-ről először majdnem 3 éve, pont Dániában hallottam. Olyan szépen hangzott: ha a fenti jelzéssel ellátott teát vásárolom - kicsivel több pénzért - a teaültetvényeken mostoha körülmények között dolgozók emberibb feltételek közt végezhetik a munkájukat.
Szerda este láttam egy dokumentumfilmet a tévében, ami azt vizsgálta Sri-Lanka, India és Kenya néhány ültetvényén, hogy mit tesz a Fair Trade. A szomorú igazság: semmit. A Fair Trade és nem Fair Trade ültetvényeken dolgozók egyformán rabszolgák. A bérük nevetségesen alacsony, napi 10-12 órát robotolnak, és a leszedett tealevél mennyisége után kapják a bérüket, nem pedig a ledogozott órák után. Főleg nők dolgoznak, nekik elég kevesebbet is fizetni. A gyerekek is besegítenek, persze iskola helyett, így felnőve esélyük sem lesz más, jobb életre. Van, ahol a dolgozókat minden 3. hónap után kirúgják, majd újra felveszik, hogy ne kelljen szerződést kötni, vagy fizetésemelést adni nekik. Betegállomány, nyugdíj természetesen nincs. A munkának van veszélyes oldala is, pl. a permetezés, amit mindenféle előzetes oktatás vagy minimális védőfelszerelés (maszk) nélkül végeznek a munkások, akik előbb-utóbb megvakulnak. A helyi kórházak tele vannak velük. Balesetek is történnek a feldolgozó üzemben, valakit például bedarált a gép. A stábot nem engedték be a gyárba, nyilván nem akarták, hogy a gyalázatos körülmények ország-világ szeme elé kerüljenek. De amit felvehetett a kamera kívül, az is épp elég szomorú volt.
Én nagyon szeretem a teát, naponta iszom. Szerda óta viszont bűntudatom van, ha arra a szerencsétlenre gondolok, aki a leveleket szedte a reggelimhez. Mindannyian részese vagyunk a bűnös folyamatnak, akármilyen származású vagy márkájú teát iszunk. Mi van, ha már a Fair Trade se működik? Ne igyak, ne igyunk több teát? Mi a megoldás? Hogyan lehetne elérni, hogy a jóindulattal fizetett többlet ne tűnjön el félúton, hanem azok részesüljenek belőle, akik megdolgoztak érte?

It was about 3 years ago when I first heard about Fair Trade - and actually it happened in Denmark. The idea sounded so nice: if we buy tea marked with the sign above - for a little bit more money - the tea pickers can work under better circumstances.
Last Wednesday I saw a documentary on the TV, it was about tea plantations in Sri-Lanka, India and Kenya. The conclusion was that unfortunately Fair Trade doesn't make the difference at all. It doesn't matter if someone works at a Fair Trade or a not Fair Trade plantation, he/she is like a slave. The workers' salary is ridiculously low, they work 10-12 hours per day and they get their payment by results and not by the hour. Most of them are women, probably because they get lower salary. The children help as well - instead of going to school, so they will never get a chance for a better life. There was a place where the workers were fired after every third month and then were hired again because in this way the company doesn't have to make a contract or raise the salary. Of course there is no sick leave or pension. There is a dangerous side of this job, for example the spraying the pesticide which is made without any previous education or any minimal protection such a mask. These workers get sooner or later blind, the local hospitals are full of them. Accidents happen as well, someone fell into a machine in a tea factory and died. The filmmakers were not allowed to record inside, the factory is probably low under any standards. But the records taken outside were sad enough.
I like tea very much, I drink it every day. But since last Wednesday I feel guilty if I think about the poor one who picked the leaves to my morning drink. We all are parts of this terrible procedure, it doesn't matter which taste or what brand we choose. What to do if Fair Trade doesn't work? Should we all quit drinking tea? How could the money find its way to those who really worked for it instead of disappearing on halfway?

6 comments:

Anonymous said...

Roka:
Nem lehet, hogy a többiültetvényhez képest még igy is jobb helyzetben vannak? Probàlok optimista maradni...

Mindezen tùl miért van az, hogy permeteni kell azokat a leveleket? Nem lehetne kevesebb tea méreg nelkül?

Unknown said...

Hmm, hát akkor le kell szokni a fekete, zöld és roiboos teákról... Van itt is elég alapanyag, amiből teát lehet főzni, pl. édeskömény, menta, gyömbér stb. Igaz koffeinben eléggé szegények - de a kávé sem megoldás, hisz ott is hasonlóak a viszonyok. Spec. kávénál és csokinál/kakaónál van még egy hasonló jelzés némely csomagoláson, nem fairtrade, hanem valami más a neve - náluk sem folyik vissza a pénz a munkakörülmények javításába? Egyébként jelenleg eléggé divatba jött ez a fizessünk többet, s cserébe támogassuk a munkakörülmények javítását. Kíváncsi lennék, hogy ezek közül tényleg mennyi pénz folyik vissza és lesz ráfordítva a meghirdetett célra. ... vagy csak marketingfogás az egész ...

Varga Zsolt said...

Tényleg megrázó volt a dokumentumfilm. Egy apró pontosítás: a dán filmesek nem általában a Fair Trade viszonyokat, hanem konkrétan egy Fair Trade-del foglalkozó cég, a Max Havelaar ültetvényein uralkodó állapotokat vizsgálták. Magyarul, elvileg nem zárható ki, hogy más Fair Trade cégek nem így intézik a dolgaikat.
A tea egyébként különösen problémás ilyen szempontból, ipari méretekben szinte lehetetlen kemikáliák nélkül termeszteni, és ha minőséget akar az ember, akkor a gépek alkalmazása sem igazán opció. Más Fair Trade termékek, főleg a banán és a csoki esetében sokkal biztosabb lehet benne az ember, hogy az a pár plusz korona/forint, amit kiad értük az ember, tényleg javít valamit a harmadik világ helyzetén.
Egy alternatív megoldás a biotermékek vásárlása. A tea esetében ez persze nem garantálja, hogy az ültetvényen dolgozóknak kevesebbet kell dolgozniuk, vagy magasabb bért kapnak, de azt igen, hogy nem vakulnak meg vagy kapnak rákot a permetszerektől. Feltéve persze, hogy tényleg biotermék van a dobozban. Dániában ebben viszonylag biztos lehet az ember, mert a hatóságok rendszeresen és szigorúan ellenőrzik a bio-regisztrált termékeket – a Fair Trade márkákkal ellentétben.
Végül érdekes a Max Havelaar reakciója is. Szinte azonnal megváltoztatták a termékeik címkéjét, így azokon többé nem az áll, hogy a vásárló a termék megvásárlásával segít az azt előállítók életkörülményein, hanem az, hogy a Max Havelaar-nak segít abban, hogy a jövőben tevékenykedhessen a termelők érdekében. Aranyos, nem?

Orsi said...

Róka: ha volna lehetőséged megnézni a dokumentumfilmet, sajnos elszállna az optimizmusod. Közel sem azt az idillt mutatták, amit korábban a Fair Trade promóciós anyagain láttam. :(

Beatbull: én nem akarok leszokni a teáról, és nemcsak azért mert önző konzumállat vagyok, hanem mert ha hirtelen nem lenne igény a teára, akkor azok a szerencsétlenek teljesen munkanélkülivé válnának. Én nem ezt kívánom nekik, hanem hogy hozzájussanak ahhoz, amiért tisztességesen és keményen megdolgoztak. Vagy első lépésben esetleg kaphassanak maszkot azok, akik permetezik az ültetvényeket.

Zsolt: köszönöm az értékes kiegészítést, sejtettem, hogy te is nézted a filmet. Mi legyen, hogyan igyunk ezután teát?

Varga Zsolt said...

"Mi legyen, hogyan igyunk ezután teát?"
Jó sok rummal, hogy mindent elfelejtsünk.

bea said...

Zsolt: respect :)