Farvel NOEA

Pénteken megtörtént az ünnepélyes bizonyítványosztás. Majdnem azt írtam, hogy diploma, mivel az van ráírva, de szerintem az a papír, amit 2 év tanulás után kap az ember, nem nevezhető diplomának. Legfeljebb Dániában, ahogy az rá is van írva: "AP Degree, qualification which exists only in Denmark". Na, mindegy, nem hiszem, hogy ez bárkit is érdekel majd a jövőben. Van egy MA is a fiókomban, de még soha senki nem akarta látni.
A bizonyítványosztó ünnepség kicsit hosszabb volt a kelleténél, de szerencsére Zsolt eljött, így az unalmas beszédeket - amelyekből sütött a dán büszkeség, meg némi butaság - magunk közt kommentáltuk. Persze biztos nehéz érdekes beszédet írni és sok ember előtt elmondani, de azért kicsit jobban törhették volna magukat. Meg nem kéne, hogy problémát okozzon angolul megszólalni, ha már van angol nyelvű képzés is. Az viszont kedves gesztus volt, hogy a mi szakunkon a papír mellé mindenki kapott egy-egy szál virágot is.
Már többször írtam Birgittéről, a kedvenc tanáromról, aki témavezetőm és vizsgáztatóm is volt a legutóbbi alkalommal. Az ünnepség után nekiajándékoztam egy példányt a köynvemből. Amikor előre elképzeltem, hogy fog ez történni, azt hittem, én fogom elbőgni magam, de végül ő volt az. Ő fog hiányozni, az osztálytársaim viszont nem annyira. Azért közös kép velük is készült. De mindent összevetve örülök, hogy vége. Mostmár csak az van hátra, hogy néhány fontosabb kivételtől eltekintve kilapátoljam a több kilónyi iskolai jegyzetet a szelektív papírhulladék-gyűjtőbe.