Kirándulás

Árnyalódik a kép, alakul a közösség az osztályomban. Pénteken tanítás helyett csoportépítő jellegű osztálykirándulásra mentünk a Rold Skov nevű erdőbe, ami nem volt rossz.
Az osztályfőnök csoportokra osztott bennünket, más elrendezésben, mint ahogy az iskolában kell dolgoznunk, hogy kicsit jobban megismerjük egymást munkacsoportokon kívül is. Aztán körbe kellett sétálnunk a Madum Sø nevű tavat, és a helyenként bokrokra aggatott feladatokat kellett megoldanunk. A táj szép volt, azt élveztem nagyon.


Ami a meg a feladatokat illeti, megint kiderült, hogy nem ugyanabba az oviba jártam, mint a többiek. Nem tudtam egészségügyi témájú viccet mondani, és az adott népdal dallamára sem tudtam egészségügyi témájú versikét fabrikálni. (Az éneklés és a dalszövegírás egyébként a dánok mániája, amivel pont úgy nem tudok azonosulni, mint a fekete, savanyú kenyerük, a rugbrød iránti rajongásukkal.) A "műveltségi" tesztnél, ahol híres embereket kellett megneveznünk a portréik alapján, a dán popsztárokat és focistákat nem ismertem fel, ellenben nemcsak a csoportomban, de az egész osztályban egyedül én ismertem fel Joe Cocker-t, Ronald Reagan-t és Gérard Depardieu-t. Néztek is rám, mint a marslakóra - én meg viszont rájuk.

További hátrány volt, hogy nem ismertem a hülye labdajátékuk szabályait, ezért néhányszor az ellenkezőjét csináltam, mint kellett volna. De szerencsére nem én voltam az egyedüli vegetáriánus a társaságban, aki nem evett a közösen grillezett kolbászokból. És a brownie, amit én vittem, hogy legyen desszert, egyértelműen sikert aratott.


Eleinte utálták az emberek, hogy folyton fotózom őket, de a hétvége folyamán már megjelöltek páran a Facebook-on. Biztos azt hiszik a kis naivak, hogy feltöltöm a képeket - hát ebben tévednek (a dánok jó része nem érti meg, hogy a Facebook egyáltalán nem privát dolog, ráadásul az oldal képekkel kapcsolatos eljárásmódja aggályos). Majd megkapják tőlem jövő héten pendrive-on, ha akarják.
A nap tanulsága, hogy bár nagyon kilógok a sorból, de van 3-4 ember (főleg az idősebb korosztályból), aki figyelmes, időnként odajön hozzám beszélgetni, és még a péntek esti közös kocsmázásra is hívtak. Mondtam, hogy majd legközelebb. Most a weboldalamon kellett nagyon sürgősen dolgoznom, mert a volt sulim szerveréről bármelyik pillanatban törölhetik, és ahova helyette feltölthetem, nem enged többet 10 MB-nál. Ezért össze kellett vonni kicsit az egészet, és további bővítés helyett nyitni egy dizájnblogot a jövőben készülő munkáimnak.
Mert ugyan most idétlenkedek kicsit az egészségügyi szektorban, de előbb-utóbb megint visszatérek magamhoz és a dizájnhoz, nem? De.