Az elmúlt hétvégén

megint volt egy nap, amikor ki lehetett mozdulni a négy fal közül. Ki is használtuk az alkalmat maximálisan: volt biciklitúra és séta az erdőben. Az aalborgi karnevál ezért idén nélkülem múlt el, de nem nagyon bánom. Nem vagyok az a fotóriporter típus, aki könnyedén teremt kapcsolatot az emberekkel, hogy aztán lencsevégre kapja őket. Nem mondom, hogy teheneket könnyű fotózni, mert folyton mozognak, és rosszfelé néznek, meg ha a feketére állítom a fényt, akkor a fehér kiég. De legalább nem aggódom azon, hogy mit gondolnak közben. Az erdő pedig maga a totális kikapcsolódás, és nekem most pont ez kell, mert a munka hétköznap leszippantja minden erőmet.