Hóhelyzet Aalborgban

Ilyen havazást már rég láttam (utoljára talán januárban). Ha nem áll el sürgősen, még elkezdek aggódni, hogy holnap vajon beérek-e a munkahelyemre.
De ma napközben még igyekeztem nem erre gondolni, csak lazítani. Tegnap éjjel tettem egy kisebb kört a környéken, és ma délelőtt is sétáltam a városban, mert izgat a nagy fehérség.
A belvárosban tombol a Karácsony előtti ajándékvadászat. Szerencsére ezen én már rég túlvagyok, úgyhogy az üzleteket elkerülve élveztem a hangulatot. Na, nem ültem fel ezekre az alkalmatosságokra, csak bámészkodtam - pedig, mint a félreállított gurulós járókeret mutatja, az ember sosem túl öreg az ilyesmihez.



Füstölt csülkökért senki nem állt sorba a karácsonyi kirakodóvásáron, de a fagyiért csak úgy tolongtak. Ilyen hidegben nyilván nagyon olcsón mérik.

A sör behűtése sem okoz gondot.
A város központjában felállított hatalmas fenyőfára a gyerekek felaggatják a cumijaikat búcsúlevél kíséretében kisebb-nagyobb zacskókban, vagy csokros füzérekben, hogy a Télapó elvigye őket. Karácsony után gondolom, lesz nagy sírás-rívás.

A plakátkampány javaslata szerint biciklizzünk, mert az olcsó és egészséges. Én mostanság inkább gyalogosan járok. Ügyes biciklisnek tartom magam, csak sajnálom a kedves drótszamaramat a sós latyakban tönkretenni.

De az igazi hardcore-okat semmi sem tarthatja vissza, még az sem, hogy az akadályok miatt folyton le kell ugrálni a bicikliről, és a gyalogosok mind leelőzik őket.

A legszomorúbb akkor vagyok, amikor méregdrága bicikliket látok behavazva. Némelyikért otthon már autót lehetne venni.


Másfél óra séta után muszáj volt hazafelé vennem az irányt, mert már nem éreztem az exponálógombot az ujjam alatt. Nem csoda, a fjord is befagyott.
További fotók itt.