Wednesday, October 30, 2013

Munkakeresés II.

Figyelem! Aki nem szereti a hosszú, unalmas és értelmetlen bejegyzéseket, az ne olvassa tovább, de legalábbis ugorjon a szöveg második részére!

Nettó 4 hónap munkanélküliség után az embernek joga van 6 hét szabadon választott továbbképzésre (6 ugers selvvalgt uddanelse), amit az a-kasse fizet. Úgy érzem, egy kis továbbképzés webdizájn és programozás terén növelné munkaerőpiaci értékeimet. Találtam is az igényeimnek megfelelő tanfolyamot. Az a-kasse ügyintézője azt mondta, fel kell vennem a kapcsolatot a tanfolyamot szervező iskolával, és náluk érdeklődni, hogy munkanélküliként hogyan jelentkezhetek. Így is tettem, felvettem a kapcsolatot a Media College-gal. Ott azt mondták, hogy a Jobcenter-nél kell egy álláskeresési tervnek (jobplan) készülnie, és ha ebbe belekerül a tanfolyam is, akkor részt vehetek rajta. Kontaktáltam tehát a Jobcenterrel, ahol furcsállották, hogy a tanfolyamot szervező iskola a Jobcenterre mutatott. Mint megtudtam, először az a-kassét kell kérdezni, első körben ők kell hogy jóváhagyják a tanfolyamon való részvételt. Ha nem hagyják jóvá, akkor fordulhatok a Jobcenterhez, és lehet, hogy ők hajlandóak lesznek bevenni a munkakeresési tervembe, és fizetni érte. Ezek után tehát megint az a-kassé-nál tettem fel a kérdést, ezúttal e-mailben: ezt és ezt a tanfolyamot találtam, szeretnék részt venni rajta, hogy növeljem esélyeimet a munkaerőpiacon. Szabad? A válasz nem jött, jópár telefonomba került, míg kiderült, hogy az illetékes ügyintézőnek elkerülte a figyelmét a mailem. De a lényeg: egy űrlapot (skema) kell kérnem a Media College-től, amit aztán el kell juttatnom az a-kasse koppenhágai központjába, ahol eldöntik, mehetek-e a tanfolyamra. Tehát megint a Media College-nak írtam, az űrlap után érdekődve. Azt a választ kaptam, hogy jelentkezzek csak a kiszemelt tanfolyamra online a honlapukon keresztül. Így tettem, a jelentkezés során meg kellett adnom egy sor személyes adatot, amiből ők elkészették az űrlapot és elküldték nekem. Én aláírtam, és küldtem tovább az a-kassénak. Megjegyzem, 2 db 3 hetes tanfolyamról van szó, Webdizájn I. és II. Erre mi történt? Pár hét elteltével kaptam írásos engedélyt a második tanfolyamon való részvételre. Nosza, telefon, e-mail, az eset magyarázása különböző a-kassé-s ügyintézőknek, mire végül kiderült, hogy hiba csúszott a rendszerbe, természetesen kezdhetek az első tanfolyammal, elnézésemet kérik a kellemetlenségért. A tanfolyam jövő hétfőn indul. Épp elérem még! Biztos ami biztos, felhívtam a Jobcentert, és mondtam nekik, hogy megyek tanfolyamra. Először értetlenkedett az ügyintéző, nem akarta elhinni, hogy már a jövő héten. És mégis, mikor kaptam rá engedélyt? Múlt pénteken? Nahát, azóta már kellett volna az a-kassénak értesítenie a Jobcentert ezügyben, fura, hogy nem látja a rendszerben, nem jött semmi, de lehet, hogy épp útban van. Micsoda? Egy e-mail? Kérdeztem, de ezt már nem értette, vagy nem akarta érteni az ügyintéző a vonal túlvégén. Köszöni, hogy szóltam neki, mindenesetre, így legalább tudják, hogy ne hívjanak a következő 6 hétben megbeszélésre, vagy ne akarjanak "aktiválni", pl. gyakornoknak kiközvetíteni. Huhh, ez elintéződött.
Zárójelben megjegyeztem, hogy volt még egy másik, rövidebb, 4 napos kurzus is, amely szintén érdekelt volna, de amikor az kezdődött, még nem telt le a 4 hónap munkanélküli időszak, tehát arra nem tudtam jelentkezni az a-kassén keresztül. Esetleg van más módja? A válasz az iskolától: igen, ha saját magam kifizetem érte a 480 koronát, és ne aggódjak, mivel a tanfolyam nem éri el a heti 20 órás határt, a dolog nem befolyásolja a munkanélküli státuszomat vagy segélyemet. Jól hangzik, de azért meg akartam kérdezni az a-kasse ügyintézőjét a dologról. Annyi itt a szabály, hogy alig ismerem ki magam, nehogy valami rosszat tegyek akaratlanul is. Az ügyintéző meg volt lepve, hogy ilyesmit javasolt nekem az iskola. Az van ugyanis, hogy saját zseből részt vehetek ezen a tanfolyamon, de azt be kell jelentenem a Jobcenternél és az A-kassénál is, és erre a 4 napra bizony szünetel a munkanélküli státuszom, és így segélyt se kapok. Meg voltam döbbenve, hogy azért, mert önköltségen tovább szeretném képezni magam, megbüntetnének azzal, hogy megvonják arra az időre a segélyt. Ahelyett, hogy aktivitásom jelét látnák a dologban. Nade az ügyintéző egy kissé elbizonytalanodott: azt mondta, ha nem bánom, felhívná telefonon az iskolát és beszélne velük, mert lehet, hogy új szabályok vannak, amiről ő nem tud. Így is tett, majd visszahívott, és elmondta, hogy tisztázódott a dolog, neki, vagyis az a-kasse ügyintézőjének volt igaza: saját pénzből csak úgy vegyek részt a tanfolyamon, hogyha nem bánom, hogy arra az időre nem jár a segély. Ezt a lehetőséget végülis dobtam.
Érthetetlen zagyvaság ez az egész? Szerintem is. De egyszer le kellett írnom, hogy megszabaduljak tőle.

Érdekes, hogy nemrégiben ment egy sorozat a közszolgálati DR2 tévécsatornán: "Asger og de langtidsledige", vagyis Asger és a hosszú ideje munkanélküliek. A 8 db 30 perces epizódban a közismert üzletember Asger Aamund 6 különböző embert vesz a szárnyai alá: idősebbek, fiatalabbak, férfiak, nők, különböző végzettséggel és hozzáállással, mindannyian hosszabb ideje munka nélkül. Asger próbálja őket segíteni: helyzetbe hozni és megismerni önmagukat.
Van köztük lusta, aki 2 év alatt összesen 30 jelentkezést írt, mintha arra várna, hogy a munka kopogjon az ajtaján, és persze nem akármilyen munka, hanem szigorúan olyan, amilyet elképzelt magának a kölcsönökből fényűzően berendezett lakásában ülve. Van kellemetlen, nagyképű személy, aki azt hiszi magáról, hogy csak azért, mert egyetemi végzettsége van, rögtön felsővezetőként kell kezdenie a karrierjét. És van, aki csak végtelenül szerencsétlen: egy titkárnő, aki 23 (!) éve munkanélküli, és ezzel valószínűleg rekorder Dániában. Annak ellenére, hogy egy pincében bérelt szobában lakik, bizakodó, kedves, mosolygós nő, akit egyszerűen cserbenhagyott a rendszer, talán a véletlenek rossz egybeesése folytán, talán mert nem állt eléggé a sarkára.
A műsornak van egy másik vonala is a személyes mellett: bevágnak kijelentéseket dán politikusok és közszereplők beszédeiből, amelyeket Asger kommentál, értelmez, majd meglátogatja az adott politikust és kérdőre vonja, mért nem teljesítette amit ígért, mért történik a valóságban pont az ellenkezője a beszédekben elhangzottaknak, a törvények mért akadályai mintsem támogatói a gazdasági és munkaerőpiaci fejlődésnek. A műsorban egy ponton elhangzott Asger szájából, hogy a dán állami apparátusnál már csak az észak-koreai nagyobb a világon. Egy másik epizódban ennek kézzelfogható példáját is megmutatja: az ország legnagyobb könyvét, egy 23.675 oldalból álló (és folyamatosan bővülő), abszurd vastagságú kötetet, amelyet a Min a-kasse névre hallgató munkanélküli pénztár nyomtatott ki, és a munkanélküliség szabályait tartalmazza.


 A kép itt található eredetileg.

A probléma Asger szerint az, hogy az idők folyamán újabb és újabb szabályokat hoztak anélkül, hogy megvizsgálták volna, hogy függnek össze a régebbi szabályokkal és az egész rendszerrel. Így némely szabályok direkt ellehetetlenítik, hogy az egyes személyek egyről a kettőre juthassanak. Ha munkanélküli az ember, és nem akarja kockáztatni, hogy kiessen a biztonságot jelentő rendszerből, nagyjából nem tud mást tenni, mint jelentkezéseket írni, ezeket a rendszer felé dokumentálni, és remélni, hogy egyszer szerencséje lesz.
A műsor tanulsága számomra, hogy rámenősnek kell lenni, és kipréselni a rendszerből, ami jár, mert nem biztos, hogy maguktól odaadják. Nem rosszindulatból, hanem mert olyan monstrum a rendszer, hogy nem tud mindenre odafigyelni. Félreértés ne essék: nem adományt kérek, hanem én magam fizettem ezért előre önkéntes alapon egy tisztességes summát havonta munkanélküli járulék formájában. Kicsit olyan ez, mint egy biztosítás: az ember reméli, hogy nem lesz rá szüksége. De most mégis kell. És ha a 6 hetes tanfolyam jár, akkor a hivatalok nyakára kell járni, hogy meg is kaphassam. A munkakeresésben pedig nem várhatok tőlük semmilyen segítséget, tulajdonképpen még majdnem akadályoznak is, amennyiben olyan megbeszéléseken kell részt vennem, amelyek tartalmilag nem nyújtanak semmi újat, ugyanazt ismételgetik, és ezzel az én időmet és a saját idejüket is vesztegetik. Meg ellehetetlenítik, hogy önerőből részt vehessek továbbképzésen.
Sose voltam még munkanélküli, lehet, hogy csak arra kell most is ez az egész, hogy megtapasztaljam a rendszernek ezt az oldalát, és utána jobban értékeljem, amikor munkához jutok. Nem feltétlen álmaim munkáját, de ha lehet, nem is takarítást kívánok magamnak.

No comments: