Mozi megint, ugyanaz a hely, mint a múltkor, de ezúttal nem egyedül. Mint a régi szép időkben: havernőkkel, kacarászva, könnyed filmet (Vicky Cristina Barcelona) nézve, amin még mindig mosolygok, ha eszembe jut. Végülis semmi különös, csak jó érzés, hogy végre itt, Aalborgban is alakul valami, és vannak emberek, akikkel jól érzem magam. Még sok ilyen estét!
Cinema again, this time not alone. As in the good old days: fun with friends, easy-going movie (Vicky Cristina Barcelona) which still makes me smile if I think about it. Nothing special just feels good that there are a few people here in Aalborg as well who I have good time with. Let's do it again!
What a Poem Feels Like
20 hours ago
1 comment:
orulok, hogy alakulnak a dolgaid, es foleg annak, hogy lassan epulnek a baratasgok is :) meg sok ilyen szep estet kivanok :D
Post a Comment